KAPCSOLAT

0-24h  sudarand@gmail.com

 

 Péntek 8-11 h  +36 30 53 44 250

• ELADÓ JUHOK KÉPEKKEL

• A TENYÉSZET, ELÉRHETŐSÉG

• FAJTA JELLEMZŐI, TARTÁSA

• GYAKORI KÉRDÉSEK

 

 

 

 

 

 

	ÁRAK: tenyésztésre: jerke bárány 39.000 Ft tenyészkos törzskönyv nélkül 39.000 Ft   vágásra, tartásra, fűnyírásra: 4-5 hónapos bárány kos  4.990 Ft 6-12 hónapos növendék kos  500 Ft/kg   sudarand@gmail.com    frissítve: 2024.07.17.
	ELADÓ Kameruni juhok
	2023 december végi ellés 2x2iker, 1 solo foglalva B.Tibor részére 2 jerke: barna+  rusztikó + barna kosbárány. foglalva K.Tamás részére 1 fekete inverz jerke+ 1 bocitarka kos elvihetők április végétőlA képen a barik balra: barna kos, mögötte boci tarka kos, középen barna és fekete inverz jerke, jobbra rusztikó jerke.
	2023 áprilisban született 3x2 iker bárányok. Foglalva: N. Attila Sárvár  2 barna  jerke+, 1 fekete jerke+ 1 barna kosbárány N. Attila Zirc 1 barna jerke +  1 barna kosbárány Elvihetők július végén, aug elején.   Legközelebb október után várható ismét ellés, azokból lehet foglalni mailben.
2023.04. foglalva
	Kedves érdeklődők! 2023 márciusában eladtam a nyájam nagy részét. Az új tulajdonos itt található, kérem vele is vegyék fel a kapcsolatot. A tenyésztést 4 színváltozattal (rusztikó, barna, zsemle, boci tarka) és Oswald nevű fekete kossal folytatom. Ennek megfelelően kevesebb bárányt kínálok.
	a bárányokat kb. 4 hónapos kor után lehet elvinni
	zsemlécske...
	Miniboci... még a körme is tarka

 

 

Különböző származású egyedeket tenyésztek (holland, belga, német, osztrák) ezért kost és jerkét is tudok adni, melyek nincsenek közeli rokonságban és egészségesen szaporíthatóak.

 Mit mivel lehet párosítani?

Juhot bárki vehet , tarthat, vághat: magánszemély is. Nem szükséges, hogy hivatalos tenyészet legyen.

 

 

Külső-belső paraziták (kullancs, bolha, rüh, stb) ellen évente kétszer kezelem az állományt. Ajánlatom: LEVAMISOL SH

 

Jószágaink jelöltek, az Európai Unió ENAR informatikai rendszerében regisztrálva vannak.

Az állományt törzskönyvezett kosok fedezik.

 

 

Betekintés: néhány gondolat az állattenyésztés rendszeréből

Törzskönyvezés, tenyész-kiválasztás, örökléstani alapfogalmak (könyv: mg.ism.I.154-157.old)

I. Örökléstani alapfogalmak: Az örökléstan vagy genetika az állattenyésztésben a tulajdonságok átöröklési kérdéseivel foglalkozik. Az állatok tulajdonságainak egy része öröklött másik része szerzett jellemző.

1. Zigóta: Az a megtermékenyített petesejt, melyben megtalálhatóak mindkét szülő örökítő anyagai (a kromoszómákban) és amelyből az utódegyed majd kifejlődik.
2. Gén: A sejtek kromoszómáiban található öröklési információkat hordozó egységek, nukleinsav szakaszok.
3. Homozigóta - heterozigóta: Ha az egyed, bizonyos tulajdonságra nézve mindkét szülőtől ugyanannak a színnek a génjét kapja akkor homozigótának, ha eltérőt akkor heterozigótának nevezzük.
4. Genotípus: Az egyed örökletes alapja, megmutatja, hogy az állat milyen képességeket, tulajdonságokat kapott őseitől.
5. Fenotípus: Az egyed külső megjelenési formája
6. Paratípus: azon környezeti hatások összessége, melyek meghatározzák, hogy az örökletes alap mennyire tud kibontakozni.
7. Minőségi vagy kvalitatív tulajdonságok: Ide tartozik pl.: a színöröklés, szarvatlanság, baromfiaknál a kopasz-nyakúság.
8. Mennyiségi vagy kvantitatív tulajdonságok: A környezeti tényezők jobban befolyásolják., Ide tartozik a tej, hús, gyapjú és tojástermelő képesség.

II. Tenyészkiválasztás: Azt az eljárást, amikor egy állományban a legjobb tulajdonságokat, képességeket és lehetőségeket hordozó egyedek továbbszaporítását igyekszünk megvalósítani tenyészkiválasztásnak nevezzük.

1. Szelekció: Olyan tenyésztői módszer mellyel kiválasztják azon állatokat melyektől a legjobb utódokat remélik.
2. Tenyészérték: egy-egy ivadéknál az örökletes gének összessége.
3. A tenyészkiválasztás módszerei: Történhet a külső megjelenés alapján, ezen belül küllem, vagy teljesítmény vizsgálat szerint, vagy történhet a genotípus alapján az ősök vizsgálatával illetve az oldalági rokonok elemzésével. Ugyancsak genotípus szerinti a tenyészkiválasztás, ha az utódokat vizsgáljuk.

III. Tenyésztési eljárások:

1. Tenyészcél: Az a több évre előre kitűzött cél, mely egyrészt gazdasági állataink magasabb termelési eredményeit (gazdasági tenyészcél), másrészt szervezeti szilárdságát, ellenálló képességét célozza (biológiai tenyészcél).
2. Fajtatiszta tenyésztés: Ha mindkét párosításra szánt szülő ugyanabba a fajtába tartozik. Három módszere: beltenyésztés, vérvonaltenyésztés, vérfrissítés.
3. Keresztezés: Ha a párosításra szánt szülők nem ugyanabba a fajtába tartoznak. Előnyei: fokozza az utódok életképességét, javítja az ellenállóképességet, növeli a szaporaságot és az állomány egyöntetűbb lesz.
4. Heterózis hatás: a keresztezésből származó előnyök összessége
5. Közvetlen haszonállat-előállító keresztezés: ha a kívánt állatokat két fajta egyszeri keresztezésével elértük.
6. Közvetett haszonállat-előállító keresztezés: ha több fajtával dolgozunk.
7. Tenyészállat előállító keresztezés: egy vagy több generáción keresztül végzett fajtakeresztezés
8. Rokontenyésztés: rokon egyedek párosítása

IV. Szaporítás: Azon céltudatos tevékenység, melynek során a tenyésztő kiválasztja a szaporodásban résztvevő állatokat és irányítja a következő nemzedék felnevelését.

1. Párosítás: Az egyes nőstényekhez a legmegfelelőbb hímek kijelölése.
2. Pároztatás: A nőivarú egyedek ellenőrzött és irányított körülmények közt, kiválasztott hímivarú egyedekkel történő megtermékenyítése.  
3. Ivarérettség: Az az állapot, amikor a hím és nőivarú egyedek képesek ivarsejtek termelésére.   
4. Tenyészérettség: Azok az ivarérett egyedek, melyek tenyésztésbe vehetőek, mert elérték teljes testtömegük 2/3 - 3/4 részét.

V. Pároztatás módjai:

1. Vadpároztatás: A rendelkezésre álló apaállatokat a nőstény egyedek közé engedik. Előnye, hogy a nehezen észrevehető "csendesen ivarzókat" is befedezik a hímek. Hátránya: az apa származása és a várható ellés ideje ismeretlen marad.
2. Csoportos pároztatás: Amikor a nőstényeket kiválogatják bizonyos tulajdonságok alapján és csak bizonyos hímeket alkalmaznak. Az apa származása és az ellés ideje itt sem ismert, de ennél a módszernél már bizonyos mértékű tenyészkiválasztás érvényesül.
3. Háremszerű pároztatás: Tenyésztési szempontok alapján kiválogatott nőivarú egyedek közé egyetlen kiválasztott hím állatot engednek. Itt az apa származása már ismert, csak a megtermékenyítés ideje nem.
4. Egyedi, kézből pároztatás: Adott, kiválasztott ivarzó nőstényt egy kijelölt apaállattal pároztatják. Ennél a származás és párzás ideje is ismert. Hátránya: a csendes ivarzó nehezen ismerhető fel így a pároztatásra nem is kerül kijelölésre.
5. Mesterséges termékenyítés: Lényege, hogy az ondót a párzás mellőzésével, művi úton juttatják az ivarzó állat hüvelyébe, illetve méhébe. Maga a megtermékenyülés már természetes folyamat. Ennek a módszernek van a legtöbb előnye:

• Egyetlen ejakulátumból több esetenként több száz termékenyítés is elvégezhető, így kevesebb apaállattal is elvégezhető a tenyésztési munka
• A tenyészértékű hímektől több utód nyerhető
• Elkerülhetőek a párzással terjesztett betegségek

VI. Törzskönyvezés (158. oldal)

Az egyes egyedekre vonatkozó legfontosabb értékmérő tulajdonságok és származási, illetve egyéb adatok összegyűjtését, feldolgozását, értékelést, nyilvántartását törzskönyvezésnek nevezzük. Az adatok gyűjtését az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló szervezetek végzik, hitelességüket pedig az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet tanúsítja.

Van zárt és nyitott törzskönyv. A zárt törzskönyvet adott időszakban lezárják és csak addig bekerült állománnyal és utódaikkal foglalkoznak. A nyitottnál a legkiválóbb termelőképességű egyedekkel folyamatosan bővül a törzskönyvi állomány.

A törzskönyvezés három lépése:

1. Állományfelvétel. Megjelöléssel jár, mégpedig krotália, tetoválás, fülcsipkézés és egyéb eljárások révén.
2. A tenyésztési és a termelési adatok gyűjtése, ellenőrzése. Ez a tenyésztési napló, istállókönyv, takarmányozási napló vezetését jelenti.
3. Küllemi bírálat során megítélik az állat fajtajellegét (mennyire viseli magán fajtája jellemző jegyeit) és testrészeinek arányait, a hasznosítási típus figyelembevételével. (pl. tejhasznú, húshasznú szarvasmarha egyedek)

Tenyésztési eljárások, keresztezés

Tenyésztési eljárások: Georgikon.hu Fogalmak: ITT Prezi: ITT

I. Az állattenyésztés fogalma: az a tevékenység, melynek során az állatok tartása mellett céltudatos állattenyésztői munkát is végzünk, hogy az utódok értékmérő tulajdonságai javuljanak az idő folyamán és így  a hús-, tej-, tojástermelés számára egyre jobb minőségű termékeket tudjunk biztosítani.

II. Fajtatiszta tenyésztés: azonos fajtába tartozó egyedek párosítását jelenti. A fajtatiszta tenyésztés céljai: fajtajelleg megőrzése, keresztezési partnerek előállítása, jobb árutermelési eredmények elérése. Eljárásai:

1. Kombinációs párosítás
2. Vérfrissítés
3. Rokon-, vagy beltenyésztés
4. Vérvonaltenyésztés

Kombinációs párosítás: A kombinációs párosítás célja az, hogy megtaláljuk – adott fajtán belül – azokat a szülőket, melyeknek utódai kívánatos küllemet mutatnak és emellett nagy teljesítményre is képesek.

Vérfrissítés: ha ugyanazon fajtának vagy fajtacsoportnak idegen tenyészetéből, tenyészkörzetéből vagy külföldről származó egyedeit (főleg apaállatokat) használunk a tenyésztésben. 

Rokon-, vagy beltenyésztés: Ha a párosítás során a hím- és nőivarú egyedeket hosszabb időn át egy adott állományból válogatjuk, akkor beltenyésztést végzünk. Rokontenyésztésről pedig akkor beszélünk, ha közelebbi rokonokat párosítunk egymással. A rokon-tenyésztett egyedek sokszor kisebb vitalitásúak. Példa beltenyésztéssel létrehozott fajtára: angol telivér.

Vérvonaltenyésztés: A vérvonal egy-egy kiemelkedő képességű állattól származó, azzal többé-kevésbé rokonságban lévő állomány egyedeit jelenti. Új kombinációk kiindulási pontjaként használjuk ezt az eljárást.

III. A keresztezés: Azt a tenyésztési eljárást, amikor új tulajdonság-kombinációk elérése érdekében a tenyésztésre kijelölt szülőket nem ugyanabból a fajtából választjuk ki keresztezésnek nevezzük. Ha a szülők eltérő fajúak, akkor fejkeresztezésről beszélünk. (Pl.: ló és a szamár esetén az öszvér, illetve juh és kecske esetén a juhkecs, oroszlán-tigris, zebra-ló)

A keresztezés előnyei: nő az utódok életképessége, javul az ellenálló képesség, növekedik a szaporaság, egyöntetűbb lesz az állomány. Heterózis hatás: a keresztezésből származó előnyök összessége. Keresztezéssel haszon-, és tenyészállatokat egyaránt előállíthatunk.

Közvetlen és közvetett haszonállat előállító keresztezés: ha a kívánt termelési irányú állatokat két fajta egyszeri felhasználásával, vagy több fajtával hozzuk létre.

 

1. fülszám 1170507189 kos (iker) barna-fekete sz. 2020.04.18. kos

 

 

Törzskönyvezett tenyészkos (Blondi)